Szombat reggel van. Én a munkahelyemen vagyok, ülök egy számítógép előtt, mint mindig. Az Interneten szörfözök, és közben különös gondoltatok kavarognak a fejemben. Egy elő kamera képét nézem, ami egy ausztriai teret mutat. Teljesen kihalt a tér.
A kamera egy kis hegyi falú képét mutatja. Nincs is benne semmi érdekes, nem is tudom, hogy miért írom ezt le.
Összement a világ. Persze ez butaság. A világ pontosan akkora, mint volt, csak mi változtunk, illetve mi változtattuk meg a világot. Lemásztunk a fáról, és elhatároztuk, hogy fenekestől felforgatunk mindent. Megérte? Biztosan, különben nem nézhetnék most egy teljesen kihalt utcát, sok száz kilométerre attól.
Tegnap este láttam egy filmet. Stigmata volt a címe, de nem is ez a fontos. Egy film, amely arról szól, hogy a keresztény egyház tanítási eredetileg nem pontosan arról szóltak, mint most. De is ez az érdekes, hanem az, hogy hogyan lesz egy történetbõl, egy ember hitébõl egy egész vallás. Én magam nem tartozom egyetlen egyházhoz sem, nem mondom, hogy nem hiszek egy felsőbb hatalomban, de azt sem tartom feltétlenül igaznak, hogy ez a kersztény egyház által hirdetett felsõbb hatalom lenne. Igazából kívülálló vagyok a kérdésben. Talán a Buddha vallás áll hozzám a legközelebb. Engem inkább a történeti háttere fog meg a történetnek.
Jó lenne látni egyszer a történet kezdetét. Ott lenni akkor, amikor az egész elkezdődött. Játszunk el a gondolattal egy kicsit. Nagyon régen valahol a szent földön, a földközi tenger mentén egy ember fejében megszületik valami, elkezd beszélni róla másoknak, azok elkezdenek hinni benne és két ezer év múlva már bárkit megkérdeznek ezzel kapcsolatban a föld bármely pontján, már tudni fogja, hogy miről van szó. Szerintem ez bámulatos.
Meglehetne ezt most is tenni? Vajon mennyi esélye lenne annak, hogy elterjesszek valamit az egész világon az emberek fejében? Itt a világháló, azt gondolhatnánk, hogy ezzel minden megoldható. Egyszerűen csak el kell helyeznem egy oldalt, amit aztán bárki elérhet, elolvashat, és ha teszik neki, akkor hihet benne. Tényleg ilyen egyszerű? Nem hiszem. Mivel tudnám egyáltalán felhívni a figyelmet arra, ami ott van. Talán semmivel. Az embereket nem könnyű megfogni manapság. Lehetne erőszakos, vad, obszcén, gusztustalan, erkölcstelen. Manapság ezekkel próbálkoznak a televízióban, rádióban, újságokban, Interneten. Talán elérhetnénk, hogy elolvassák, de mitől kezdenének hinni benne?
Vannak azért modern vallások, ilyenek például az UFO hit, a természetgyógyászokban való hit, az összeesküvésben hívők gyülekezete, de ne feledkezzünk meg a Jedi hitről sem.
Lehet, hogy kétezer év múlva a Pápa majd fogadja az Obi Wan rendből származó Jedi papokat. Vagy ökomenikus istentiszteletet fognak tartani a Sötét zsarunk egyházának meghívásával? Ki tudja, majd kiderül.
Vagy egyszerûen a keresztény egyház újul meg és igazodik a világhoz? A Pápa végül is már megvetette a lábát a zene iparban, amikor kiadta a vallási énekeket tartalmazó CD-jét. Már szinte elõre látom, amikor forgalomba hozza a Vatikán az elsõ keresztény, első személyû lövöldőzös játékát, ahol a pogányokat kell megtéríteni szentelt vizet tartalmazó vizipisztollyal. De nem bántsuk az egyházat. Tegyük inkább mérlegre. Mi lett volna akkor, ha a keresztény hit feledésbe merült volna? Valószinûleg most a bálványainkat imádnánk. Nem lenne egy isten hit. Lenne mondjuk egy istene a számítógépeknek, a bankoknak és nem utolsó sorban a gyorséttermeknek. Minden alkalommal rituálisan áldoznánk pár szem sült krumplit a Mc Donalds védőszentjének, mieltött hozzáfognánk a sajburger menünknek. Valószínűleg az iszlám hit sem tűzte volna ki elsődleges céljául a keresztények elpusztítását. Persze ez csak találgatás, de alapvetően el kell ismerni, hogy a keresztény vallás, de tágabb értelemben az összes vallás, pozitív értékeket hirdet. Alapvetően tiltja a gyilkosságot, a lopást. Tiszteletben tartja a családot, megtiltja, hogy elszeressük más feleségét, hazudjunk. Azt, hogy miért tiltja meg a paráználkodást, azt viszont nem egészen értem. Minden vallásban megtalálhatók olyan szabályok, aminek egyszerű, gyakorlatias okai vannak.A katolikusoknál a cölibátus az egyházi birtokok felaprózódását, a hindu vallásban a tehén szent állattá nyilvánítása az állati munkaerő kímélését, az iszlám vallásban a más hitűek elpusztítása a vallás fennmaradását célozza meg. Érthető és egyszerű szempontok, bár egyik másik már egy kissé elavult, és nem kéne már ragaszkodni hozzájuk.
Akárhogy is nézzük a kérdést jó lenne az emberiség jobban hinne valami pozitív dologban. Vagy inkább kevésbé? Vajon az a jobb, hogy különböző vallások képviselői egymást gyilkolják, vagy a vallást félredobva monoton módon élik az életüket?
Számomra végül is mindegy, illetve próbálok a kettő között maradni, a világ pedig döntse el maga, hogy mit akar.

Kezdőlap